Székesfehérvár szomszédságában, Seregélyesen voltunk két napos vendégek. A hűvös, őszies időjárást feledtette velünk a helyiek meleg vendégszeretete, ízletes ételei és a sok kulturális egyesület, amely mind a községért, a közösségért dolgozik. A seregélyesiek dalos kedvű emberek. A katolikus és a református egyház is büszkélkedhet saját kórussal, a nyugdíjasok pedig számos rangos elismerést is begyűjtöttek már népdalcsokraikért. Népszerű a tánc is a faluban. Az iskolában néptánc oktatás folyik, de a kicsit idősebbek is szívesen táncra perdültek a művelődési ház színpadán. Figyelmükbe ajánljuk még az értéktár gyűjteményét, és a Tájházat, ahol minden szekrény roskadásig tele van szőttesekkel, népviseletekkel. Ha tehetik, hallgassák meg Hollósi Pista bácsit, aki minden tárgyat használni is tud. A konyhában több generáció dolgozott együtt, és jobbnál-jobb ételekkel leptek meg bennünket: Fehér krumplifőzelék csurgatott tojással, Józanító máj, Sörös gombóc, Parasztborda, Boros csirke, Kapros-túrós másként.